A csapágyak szerkezete két fő részből tevődik össze, amelyek kulcsszerepet játszanak a működésben.

A csapágyak két alapvető komponensből tevődnek össze, amelyek együttműködve biztosítják a sima működést és a terhelések hatékony elosztását. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. Ez a gyűrű rendszerint a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van kapcsolódva. A belső gyűrű feladata, hogy fenntartja a stabil kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A második fő rész a külső gyűrű, amely a csapágy külső peremén helyezkedik el és a gép házához vagy a szerkezet más részeihez illeszkedik. A külső gyűrű célja, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett sima mozgást. A belső és a külső gyűrű között található gördülő elemek, mint golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, a csapágy típusától függően különböző formákban jelennek meg. 

A gördülő elemek kulcsszerepet töltenek be a csapágy működésében. Feladatuk, hogy csökkentsék a súrlódást és elősegítsék a sima, hatékony működést a csapágyban. A gördülő elemek a terheléseket elosztják a csapágy belső és külső gyűrűje között, csökkentve a súrlódást és a kopást, ami hozzájárul a csapágy hosszabb élettartamához és jobb teljesítményéhez. Az ilyen mechanikai elrendezés növeli a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú teljesítményét. 

A csapágyak működésében a belső és külső gyűrűk, valamint a köztük található gördülő elemek együttese alapvetően hozzájárul a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének biztosításához.